Potter Kihívás

Tizennegyedik történet

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2015. augusztus 08. - potterkihívás

Sziasztok! 

A mai történetben Albus Perselus Potter jutott főszerephez. 

albus_severus_potter_by_turwaithion.pngCÍM: Serpensortia
CSAPAT: Albus Perselus
KATEGÓRIA: Professzor
KULCS: "A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek."
TITKOS KULCS: Odú
JOGOK: Minden jog a csodás J. K. Rowlingot illeti, én csak eljátszadoztam a szereplőkkel és helyszínekkel, anyagi hasznom ebből az egészből nem származik. Az, hogy mindössze egyetlen varázstalan látta a Roxfortot, egy kvibli, akiről csak a beosztás során derült ki, hogy nincs varázsereje, Rowling egyik nyilatkozatából származik, így ezt is mindössze csak felhasználtam.
MŰFAJ: angst
FIGYELMEZTETÉS(EK): slash, szereplő halála
KORHATÁR:14
TARTALOM: Albus vonakodva utazik haza roxfortos évei utolsó karácsonyára. Hiába készül fel lelkileg az idegesítő testvéreire, a folyton nyomában loholó Teddyre, aki azt képzeli, szerelmes belé, vagy a szokásos családi kavalkádra, ez az ünnep más. Albus nem is sejti, hogy ebben a szünetben két nap alatt megváltozik az élete.

Ha elolvastad a történetet, amit ide kattintva megtalálsz, ne felejtsd el véleményezni. Köszönjük! 

Endra és Saphrina

 

3 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://potterkihivas.blog.hu/api/trackback/id/tr187690472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Luthien Lovemagic 2015.08.16. 18:33:42

Kedves író!

Nem tudom, hogy van ez, de ez a felemás történetek napja. Ennél a történetnél is azt éreztem, hogy lehetett volna sokkal jobb is, mert minden adott volt hozzá. Volt egy pont, ahol elgondolkoztam azon, hogy most mit is olvasok, de a végére összeállt minden.

Tetszett a történet szemszöge és hangulata, ami megfoghatatlan komorsággal hömpölygött végig a történeten, ahogy Albus élete is. Apropó Albus! Elérted nálam, hogy egyszerre szeressem, és egyszerre akarjak lekeverni neki egy jó nagy pofont. Néhol dühített, néhol sajnáltam, amit Teddyvel tett az meg felfoghatatlan volt. Összetett, furcsa Albus Perselust alkottál, akit egyszerre szerettem és utáltam, de pont ebben rejlett a zsenialitása. Illett a karakteréhez ez az ábrázolás. Végül is a gyilkosság is, koronája volt a hazugságra épített életének.

Egy dolgot nagyon nem értettem. Harry és Ginny hogy nem jöttek rá, hogy baj van? Hogy intézhették el ennyivel hogy Albus ilyen? Azért vannak olyan intelligensek, hogy feltűnjön nekik. Harry és Ginny viselkedése emiatt nem volt nekem hiteles. Az hogy a testvérei és Rose falaztak neki az érthető. De a szülők? Ez elég karakter idegen volt szerintem tőlük.

Albusra visszatérve valahol félelmetes volt a karaktere számomra és beteg, mérhetetlenül beteg, már mint pszichológiai értelemben. Elszomorított, ami vele történt.

Köszönöm, hogy olvashattam!

LL, Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő fórumon.)
Válasz erre 

Hirondelle 2015.08.23. 17:49:06

Kedves Író!

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Nagyon is, már-már én is csapattagnak éreztem magam ettől a típusú narrációtól.
Igen

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Teddy professzor volt, de tanítani nem láttuk, és abszolút elsikkadt az egész dolog a háttérben. Szerintem egy kategóriának ennél többről kellene szólnia. Ezt nagyon sajnáltam.
1 pont

3. Kulcsok:
a) Idézet:
Perselus őszintétlen, sőt, hazudós volt, és senki másnak sem tudott hinni, annyira bizalmatlan volt, szerintem sikerült eltalálnod az idézet értelmét. Viszont hiányoltam valamit, ami a cselekménybe kívánkozott volna erről a dologról, hogy ő sem tud hinni senkinek. Ez inkább a jellemének egy cifrasága volt, de a cselekményben annyira nem volt nagy szerepe. Végig azt hittem, hogy lesz majd valami, amit a srác nem képes elhinni, és hogy emiatt lesz a fő konfliktus. Rákészítettél valamire ezzel a rengeteg bizalmatlansági dologgal, aztán végül ez kicsit leült.
4 pont

b) Titkos kulcs:
Ennek is jól eleget tettél, itt játszódott a történetnek szinte az egésze, a családi körben töltött karácsony miatt is ez a legmegfelelőbb helyszín.
5 pont

4. Karakterek:
Néhány tökéletesen eltalált kifejezéssel teljesen jól érzékeltetted Perselus jellemét, amilyen büszke, gyanakvó, hazudós, magának való, és igazi mardekáros. Ha tényleg annyira jól hazudott, és tökéletes álcát fejlesztett ki magának, akkor nem is csoda, hogy nem igazán tűnt fel senkinek, hogy valami nem stimmel vele. Szomorú, hogy attól vált hazudozóvá meg bizalmatlanná, hogy rájött, a bátyja is hazug. De tényleg egy ennyi miatt lett ilyen beteges a jelleme? Imádtam, ahogy mindenről meg volt a véleménye, és ahogy jellemzett másokat, például Rose-t: „Szerencsére örökölte Hermione néni eszét és Ron bácsi hanyag nemtörődömségét, így mindenből képes volt okosan viccet csinálni.” Behaltam, mikor lazán eleresztette, hogy Teddyvel praktikus okokból jött össze. Ahogy Scorpius viselkedett és amiket Perselus gondolt róla, azzal meg nagyon szépen sikerült bemutatnod Scorpit is, gratulálok. James-t utáltam, de őt is pont ilyennek képzelném el. Rose meg Lily karaktere nekem kicsit egybefolyt. Teddy aranyos volt, amilyen bohókásan viselkedett, és hogy mennyire szerelmes volt Perselusba. A többi családtagot is rendben levőnek éreztem.
5 pont

5. Cselekmény:
Azt nem értettem, hogy senkinek nem volt egy árva szava sem ahhoz, hogy egy tanár együtt jár egy diákjával? A családtagok tudhattak róla, elvégre Teddy örökké fogdosta Perselust, és mégis simán elnéztek fölötte, ez nekem olyan hihetetlen volt. Scorpius kvibli, hej de ciki, ez nagyon tetszett. Azt, hogy a két fiú egész éjjel kint aludt a téli hidegben, és másnap reggel mintha mi sem történt volna, ment minden tovább egy megfázás nélkül, nehezen tudtam elhinni. Egy ilyen éjszaka legalább mínusz egy vese. Érdekes volt, ahogy Perselus Scorpius hatására egy kicsit kezdett felengedni. De ez, hogy Perselus megcsókolta Scorpiust, ez nagyon váratlanul jött, azt éreztem, mintha épp hogy elkezdett volna alakulgatni Perselusban valami, erre hirtelen vagy tíz lépést átugorva már ott is voltunk a csóknál. Kicsit jobban is bemutathattad volna azt a belső folyamatot, ami során eljutott eddig. Az is fura volt, hogy nem sokkal a csók előtt még azon gondolkodott, hogy bűntudata van, amiért őmiatta veszekszik Scorpius meg Lily, aztán pár perc múlva már megcsókolja a fiút. Az a baj, hogy úgy igazából nem tudtam együtt érezni a fiúval, mert a családja nem volt annyira durva, mint amilyennek ő megpróbálta beállítani. Kicsit naivnak éreztem a végén Perselust, amiért arról ábrándozott, hogy majd elmegy világot látni, és fel sem merült benne, hogy az aurorok két perc alatt elkapják, főleg így, hogy seprűn utazott, és még az irányát is belőtte ezzel a tűzzel, hogy merre ment.
3 pont

6. Helyesírás, stílus:
Pár hiba előfordult, pl.: „hagy aludd ki magad”, „csínyjeivel”, „dolgozok”, „miközben a pálcát után kapsz” meg egyebek. Gondolatjelek helyett módszeresen kötőjelet használtál, a jelen idejű narrációba itt-ott betévedt véletlenül egy kis múlt idő, elgépelések akadtak. Az egyes szám második személyű narráció viszont érdekes kísérlet volt, de neked egész jól sikerült.
4 pont

7. Egyéni vélemény:
Lehet, hogy magamra maradok ezzel, de a szubjektív véleményem erről a többes szám második személyű narrációról az, hogy nekem kicsit túl direkt. Bele vagyok kényszerítve az azonosulásba a főhős karakterrel, ha akarom, ha nem. De aztán valahogy megszoktam és már nem zavart. Viszont imádtam ezt a monoton, depresszív hangnemet, kicsit olyasmi volt, mint a Trainspottingban. A végét nem nagyon tudtam hova tenni, nem tudom, mit vártam, de nem ezt, és nem is éreztem teljesen logikusnak. Szerintem sokkal több mindent ki lehetett volna hozni ebből a ragyogó kezdésből, mint ezt a lezárást, akár még egy regényt is. Remélem, nem bántottalak meg ezekkel.
3 pont

Üdv: Hirondelle, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Válasz erre 

Quilly 2015.08.23. 19:24:03

1. Megfelelt-e a történet a csapatának?
Igen, Albus Perselus Potter volt a főszereplő, az ő múltjáról, jelenjéről, jövőjéről szólt a történet.

2. Mennyire felelt meg a történet az adott kategóriának?
Teddy professzor volt, mágiatörténet-professzor, és azért lett Perselus szeretője, mert Perselusnak ebből a tárgyból rossz jegyei voltak. A továbbiak során is kulcsszerepe volt Teddynek, de a professzorsága sosem játszott főszerepet, bár nem lett volna elhagyható, mivel Perselus csakis érdekből volt hajlandó együtt lenni Teddyvel.
4 pont

3. Kulcsok: Megfelelt-e a történet a kapott kulcsoknak, mennyire volt szerves része a cselekménynek?
Nyilvános kulcs: Albus hazug volta egy percig sem volt kérdés, de az, hogy ő sem képes hinni senkinek... már fogósabb kérdés. Szerintem a konkrét, kimondott szavakat elhiszi, mert miért ne hinne a griffendélesek gyülekezetének, csak az érzéseket képtelen rendesen viszonozni, az érzelmeknek nem hisz.
1 pont

Titkos kulcs: Hazamehettek volna Potterékhez is, de akkor Mollyt, Rose-t és a padlásszellemet nélkülöznünk kellett volna. Tehát az Odúnak fontos szerepe volt, de még néhány Weasley-vel odúsabb lett volna. Ezt úgy értem, hogy Perselusnak túl sok lehetősége volt egyedül lenni, nem voltak mindenhol Weasley-k, és hiányzott az összetartozás, a szeretet is – még akkor is, ha az ezt nem méltató Perselus szemszögéből láttuk a dolgokat.
4 pont

4. Karakterek: OOC-karakterek, mennyire sikerült az írónak eltalálnia az adott karaktert?
Ez a történet erősen a karakterekre épült. A karakterek pedig egyediek, egymástól jól elválaszthatóak, különlegesek voltak – ebbe a történetbe azonban kevesek voltak. Talán az volt a baj, hogy a történet a jellemfejlődésre – elsősorban Perseluséra – épített, és az összes karakter statikus volt. Perselus is. Pedig az volt a cél, hogy Perselus jelenlegi jellemét, viselkedését megmagyarázza az, hogy hogyan siklott ki minden emberi kapcsolata. De a fejlődést, változást, és a fő kérdést – hogy jutott el Perselus idáig? nem sikerült megjeleníteni.
Nem tudjuk, miért nem érti egymást Harry és Perselus, miért hidegült el Ginny a kisebbik fiától, hogy miért utálja Perselus a bátyját, fogalmunk sincs Rose és Perselus viszonyáról, és értetlenkedve kérdezzük, hogy Perselus miért utasítja el Scorpiust.
3 pont

5. Cselekmény: Mennyire volt kidolgozott a történet, átlátható, logikus-e a cselekmény, maradt-e elvarratlan szál?
Ez egy izgalmas történet volt. Vártam az újabb és újabb szeletkéket Perselus múltjából, és nem számítottam a végkifejletre.
Ám a cselekmény Perselus jellemére épült. Perselus jellemét pedig a múltja alakította ki. Ebből kapunk részleteket, de túl keveset. Nem érthető, hogy miért lett ilyen Perselus. Csak arra kapunk választ, hogy miért lett mardekáros. Ez eddig meg nem olyan nagy tragédia.
A cselekmény logikus, követhető lenne, ha ismernénk Perselus motivációját. Ha Perselus normális kamaszként viselkedne, akkor érthető volna, miért viselkedik úgy, ahogy. De ő egyáltalán nem normális, ezért merül fel a kérdés, hogy miért lett ilyen, a normálistól lényegesen eltérő. Ehhez az általad leírtaknál erősebb hatások kellenek. Szerintem azáltal, amit Perselus átélt, legfeljebb problémás kamasz lenne, nem hidegvérű gyilkos.
Volt pár egészen apró problémám is, mint az, hogy elég nehezen lehetett rájönni, hogy Scorpius Roxmortsban Perselus hoppanálását dicséri – és egyáltalán miért dicséri?; valamint az, hogy Perselus hogyan kaphatott trollt SVK-ból és mágiatörténetből? A troll szerintem kb. 10-20% alatti teljesítmény jelent, és még Harrynek is sikerült egy borzalmast összeszednie mágiatörténetből. Úgy gondolom, hogy trollt legfeljebb az ilyen Crak-Monstro kaliberű illetők kaphatnak, és Perselus intelligensnek tűnt.
2 pont

6. Helyesírás, stílus: Formailag és nyelvtanilag rendben volt-e a történet?
A történet olvastatta magát, a második személyű megfogalmazás pedig különösen izgalmas volt.

Ám valamiért minden gondolatjel helyett kötőjelet használtál, ezenkívül kisebb elírások és helyesírási hibák voltak a szövegben:
• Tekergők térképét – Tekergők Térképét
• késében – késésben
• lentebb – lejjebb
• Mágiatörténetből – mágiatörténetből
• kiál fel – kiált fel
• “varázslatos meglepetést” – szerintem a hagyományos („…”) idézőjel is megfelel
• „- Andromeda nénémnél voltam látogatóban. - Sokat sejtetőn Teddyre pillantasz, aki igyekszik minél ártatlanabb képet vágni. Nem igazán hat meg. (ENTER) - Tudják - fordul Scorpius a szüleid felé -, a Három Seprűben dolgozok, ott ismertem meg Lilyt is.”
• emlékszek – emlékszem
• isszinte – is szinte
3 pont

7. Egyéni vélemény: Mindettől függetlenül tetszett/nem tetszett a történet és miért?
Tetszett a történet, mivel érdekelt, hogy hogyan vált Perselus ilyenné, és a második személyű fogalmazás is érdekes volt. Sajnos a legfontosabb kérdésre nem kaptam választ, pedig érdekelt volna.
3 pont
Válasz erre 
süti beállítások módosítása